274. dícséret

Ki Istenének átad mindent

Ki Istenének átad mindent, Bizalmát csak belé veti.
Azt csudaképen őrzi itt lent, Ínség, baj közt is élteti.
Ki mindent szent kezébe tett, Az nem fövényre épített.

A súlyos gondok mit használnak, A sóhaj, sok jajszó mit ér,
Ha sebeink még jobban fájnak, S mindennap kínunk visszatér?
Így terhünk egyre súlyosabb, Ha lelkünk búnak helyet ad.

Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre lelsz,
Az Úr – rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfelelsz.
Ki elválasztá életünk, Jól tudja, hogy mi kell nekünk.

Zengj hát az Úrnak s járd az útat, Mit épen néked ő adott;
A mennyből gazdag áldást juttat S majd Jézus ád szép, új napot.
Ki benne bízik és remél, Az mindörökké véle él.

Advertisements
This entry was posted in Organized tones, Såsom i en spegel. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s