Örök kárhozat?!

A hívő ember számára fontos lehet, hogy hinni tudjon egy igazságos, igazságtevő Istenben. Mert ha a bűnösök megbüntettetnek és az igazak megjutalmaztatnak, akkor valamiféle rend van a világban. Lehet tudni, hogy hogyan kell élni, hogyan lehet bejutni a mennyek országába, a lét végső értelmének forrásához, Istenhez.

De nehéz védekezni a felágaskodó kétségek, kételyek ellen. A leggyakrabban a világban meglévő szenvedés rettenetes tömege, az éhhalált haló gyerekek és öregek, a betegek, a háborúk, haláltáborok, a földrengések romjai alatt fuldoklók képe veti fel a kérdést az emberben, hogy vajon hihet-e abban, hogy az igazságosság principiuma érvényesül a világban, a világmindenségben.

A teológia külön ága, az úgynevezett “teodicea” próbálta s próbálja feloldani az isteni igazságosság és gondviselés, illetve a világ kegyetlen szenvedéseinek ellentmondását. A teológusok leggyakrabban az “eredendő bűnben” találták meg a magyarázatot. És azzal a gondolattal-hittel illesztették be – értelmes mozzanatként – az értelmetlen szenvedést és halált az isteni tervbe, hogy Jézus épp a szenvedő, bűnös és bűnbánó ember megváltásáért jött le a Földre.

A vita azonban tovább csapong. Mert mi van az ártatlan újszülött csecsemővel, a kínhalált halt kisgyerekkel, akinek nincs miért bűnhődnie? – kérdezi Camus A lázadó ember c. híres művében. Ez semmivel sem magyarázható. Mi volt élete értelme? Van-e egyáltalán az emberi életnek értelme ebben az elfogadhatatlan, abszurd világban?

Egy másik évezredes vita az “örök kárhozat”, illetve az “egyetemes üdvözülés” gondolat, tana körül forog: igazságos-e vagy igazságtalan az, hogy Isten a meg nem térő bűnösöket örök kárhozatra ítéli.

A bűnösöknek örök elkárhozásának hite már Zoroaszternél felmerült. És felmerült az Ótestamentumban és az Újtestamentumban is. Szent Ágoston is ezt vallotta, majd az 535-ös konstantinápolyi zsinaton dogmává merevedett, a századok folyamán újra és újra kőbe vésetett – leghatározottabban a negyedik lateráni zsinaton 1215-ben -, és az is maradt a mai napig a katolikus egyház gyakorlatában. Bíborosként a mai pápa, Joseph Ratzinger is határozottan kiállt e hittétel mellett. A nagy katolikus teológusok még a legutóbbi évtizedekben is újra és újra leszögezték az örök kárhozat tényét. Még olyan, a katolikus világszemléletet megújító modern teológusok is, mint a kiváló Kart Rahner vagy Hans Küng, bár mind a ketten hangsúlyozták, hogy teljes biztonsággal ezt nem lehet tudni. – De a hajdani nagy reformátorok, Luther és Kálvin is hitt az örök kárhozatban.

Mindezekkel szemben már nagyon korán megfogalmazódott az “apokatasztaszisz ton panton“, vagyis az egyetemes üdvözülés gondolata. Az a meggyőződés és hit, hogy Isten végtelen jósága végül is minden földi halandót, erényest és bűnöst egyaránt kegyelmébe fogad. Már Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt első levelében (15:28) és a kolosséiakhoz írt levelében (1:20) megjelenik ez a gondolat, majd a korai egyházatyák közül sokan, mindenekelőtt Alexandriai Kelemen, Origenész, Nisszai Szent Gergely is részletesen kifejtették. S bár a hivatalos egyház gyakran megbélyegezte tanaikat, ez a gondolat, mélyáramlatként, az egyháztörténet egészén végigvonult.

A nagy protestáns teológusok, például Schleiermacher, s különösen a protestáns gondolkodás legújabb kori reprezentánsai, Bultmann, Tillich, Macquarrie és mások határozottan elutasítják az örök kárhozatról szóló tanokat, mert képtelen igazságtalanságnak tartanák, ha egy rövid, véges emberi élet során elkövetett bűnökért örök szenvedés és kárhozattal kellene bűnhődnie az embereknek.

Az örök kárhozat tana a bűnös ember életét végérvényesen értelmetlenné teszi. Ezzel szemben az a hit, az a remény, hogy majdan mindenki üdvözül, nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy végül minden emberi élet részesévé váljon az isteni értelemnek.

Hankiss Elemér: A Nincsből a Van felé
Advertisements
This entry was posted in Literature, Såsom i en spegel, Science. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s