Det sjunde inseglet

Egy ló ül a gerendán és kukorékol,
Tágas az út, de az ajtó keskeny,
A fekete halál táncol a parton.
Tyúk miákol a legsötétebb tóban,
A nap izzik, s a hal megdöglik,
A fekete alak leguggol a parton.
Kígyó csapkod a mennyek magasán,
A szűz sápadt, de a cicája (puncija) kacér,
A fekete alak futkos a parton.
A kecske sziszeg félre süvítve a fogaival,
A szél érdes, és a hullámok csapkodnak,
A fekete alak elszellenti magát a parton.
Egy ló ül a gerendán és kukorékol,
Tágas az út, de az ajtó keskeny,
A fekete halál táncol a parton.
A koca elterül, és a kandúr fűrészel
Az éj elhamvadt és a sötétség izzik.
A fekete alak ott áll, áll,
Áll, áll a parton…
A film ismerői számára rögtön egyértelmű, hogy három eseményre utal a szöveg: a történet kezdetét alkotó partmenti jelenetre (múlt), a kulisszák mögé vonuló Skat flörtölésére a kovács feleségével (jelen), és ahogyan az másodpercek múlva kiderül, a vásártérre beözönlő flagellánsok felől nézve is értelmet nyer a szöveg. 
(Gáspár László Ervin) 
Advertisements
This entry was posted in Fényírók, Holtodiglan, Literature, Organized tones, Såsom i en spegel. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s